Kiválasztották azokat a civileket, akik a kormány Brüsszelnek tett vállalása részeként létrehozott Integritás Hatóság munkáját segítik majd a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjaként – főleg akkor, ha a hatóság kíváncsi lesz a véleményükre.
December elejéig kell dönteni a nem kormányzati tagokról.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Hivatalosan november 24-ig pályázhatnak a nem kormányzati szervezetek, ám nincs nagy tolongás: a hatóság 23-án is arról küldött közleményt, hogy továbbra is várják a jelentkezéseket a Korrupcióellenes Munkacsoportba.
Szombaton be se engedték az épületbe, hétfőn a recepcióig eljutott.
A korrupció elleni küzdelem zárt ajtók mögött kezdődik.
Furcsa, de az Integritás Hatóság elnökhelyettese nem tud a fiókból előhúzni egy szakmai CV-t.
Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében hozott törvények egyike szerint az autonóm államigazgatási szervként létrejövő Integritás Hatóság feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása lesz.
A jelölő szervezet szerint Biró Ferencnek szakterülete a korrupció, Holbusz Tímea eddig is pénzügyekkel foglalkozott, Dabóczi Kálmánnak pedig akadt már dolga korrupciós botránnyal, amikor kiderült: a BKK e-jegyrendszere katasztrófa, bár akkor ő volt a BKK vezérigazgatója.
Az elnöki posztra Biró Ferencet jelölik.
A követség szerint, amikor David Pressman találkozott a bírókkal, az a szövetségesek közötti normális diplomáciai gyakorlat.
