Interjút adott a Telexnek Biró Ferenc. Állítja: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni”.
Ha azt akarja a kormány, hogy csilingeljen az uniós kassza, vállalnia kell a kockázatot, hogy akár az elsikált korrupciós bűncselekmények ügyében is újrainduljon a nyomozás. Az ennek érdekében novemberben hozott módosításokat azonban az Európai Bizottság kevésnek találta.
Kiválasztották azokat a civileket, akik a kormány Brüsszelnek tett vállalása részeként létrehozott Integritás Hatóság munkáját segítik majd a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjaként – főleg akkor, ha a hatóság kíváncsi lesz a véleményükre.
December elejéig kell dönteni a nem kormányzati tagokról.
Mérlegelt, és végül benyújtotta jelentkezését a Transparency Magyarország és a K-Monitor az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoportba. Előbbi feltételeket támasztott, és előre jelezte: ha ezek nem teljesülnek, kilép a testületből. A feltételeket elnézve, ez hamar bekövetkezhet.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Hivatalosan november 24-ig pályázhatnak a nem kormányzati szervezetek, ám nincs nagy tolongás: a hatóság 23-án is arról küldött közleményt, hogy továbbra is várják a jelentkezéseket a Korrupcióellenes Munkacsoportba.
Szombaton be se engedték az épületbe, hétfőn a recepcióig eljutott.
A korrupció elleni küzdelem zárt ajtók mögött kezdődik.
Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel. Ezért sincs nagy tolongás részükről a most közzétett pályázatra, ahol tagjelölteket keresnek.
Bár a november közepén felálló Integritás Hatóság a transzparensebb döntéshozatalt lenne hivatott biztosítani, a vezetői posztokra pályázók fele nem járult hozzá a neve közléséhez. A győztesek bemutatásához is elkel a nyomozás.
Azt sem tudni, pontosan mekkora stábbal fognak elindulni.
Furcsa, de az Integritás Hatóság elnökhelyettese nem tud a fiókból előhúzni egy szakmai CV-t.
Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében hozott törvények egyike szerint az autonóm államigazgatási szervként létrejövő Integritás Hatóság feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása lesz.
A jelölő szervezet szerint Biró Ferencnek szakterülete a korrupció, Holbusz Tímea eddig is pénzügyekkel foglalkozott, Dabóczi Kálmánnak pedig akadt már dolga korrupciós botránnyal, amikor kiderült: a BKK e-jegyrendszere katasztrófa, bár akkor ő volt a BKK vezérigazgatója.
Az elnöki posztra Biró Ferencet jelölik.
A követség szerint, amikor David Pressman találkozott a bírókkal, az a szövetségesek közötti normális diplomáciai gyakorlat.
Matusik Tamás bírót, az Országos Bírói Tanács tagját azért támadta hosszan a kormánysajtó, mert találkozott a Budapestre kinevezett amerikai nagykövettel.
Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.
